Hogyan is történt? Szemelvények az Egis első száz évéből

A kezdetek

Az Egis jogelődjét, a  Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt.-t 1913-ban alapította a lugosi születésű Balla Sándor gyógyszerész. A kőbányai gyárban a tápszergyártás után a húszas évek elején kezdődött meg a gyógyszergyártás is. 1921-ben közgyűlési, illetve igazgatótanácsi határozat szólt az ágazat bővítésről és az ehhez szükséges gyárfejlesztésről. A Keresztúri úti üzemben import hatóanyagokból indult a készgyógyszergyártás, amely rövid idő alatt jelentősen fejlődött: 1924-ben már több mint 50 készítményt gyártottak.

Az 1930-as évek elején már egyértelműen látszott, hogy a vállalat további fejlődéséhez elengedhetetlen a saját kutatói gárda és kutató-fejlesztő laboratórium megteremtése. Az 1932-ben új laboratóriumot alapítottak, itt kezdődött meg a tudományos munka.

A második világháború során szállítási, nyersanyag-beszerzési gondok, katonai behívások nehezítették a gyár működését. A gyártás és forgalmazás ennek ellenére tovább folytatódott. 1945-ben a gyár néhány hónapra szovjet katonai parancsnokság irányítása alá került, de ezt követően visszavehette a vezetőség.

Az államosítás után

A vállalatot 1948-ban államosították. 1950. február 9-én kelt határozata alapján a három kisebb gyógyszergyártót csatoltak hozzá, a cég Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár Nemzeti Vállalat (EGYT) néven működött tovább. 1950-ben, majd 1952-ben további két cég olvadt a vállalatba.

Az 1950-es évek közepén a Wander és a csatolt vállalatok termékein túl új, nagy jelentőségű gyógyszerekkel bővült a paletta, s idővel egyre jellemzőbbé váltak a nagy volumenű gyártási folyamatok. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárban folyó eredeti gyógyszerkutatás eredménye több originális készítmény felfedezése és forgalomba hozatala volt.

Irodalomtörténeti érdekesség, hogy a 1858 és 1963 között az EGYT-nél dolgozott a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotója, Örkény István A szilenciumra ítélt, eredetileg gyógyszerész és vegyészmérnök végzettségű író így emlékezett vissza ezekre az évekre: „Ez volt a szabadság korszaka, nem voltam tekintettel arra, hogy meg fog-e jelenni, amit írok.”

A körmendi gyáregységünk zöldmezős beruházás keretében épült meg, tejalapú tápszerek gyártására. A Lacta Tápszergyár 1974-ben kezdte meg működését és két évtizeden át biztosította a hazai ellátást. A tápszergyártás során keletkező értékes melléktermékekre alapozva jégkrémet is előállítottak a körmendi üzemben. A Roll márkájú jégkrém éveken át igazi hiánypótló termék volt a hazai piacon. 1974-ben, gyártása első évében 6 millió darab készült belőle, egy évvel később már közel 26 millió.

Az 1980-as években új vállalati stratégiájára volt szükség. Ennek fontos eleme volt, hogy a cég minél több új humán gyógyszert hozzon forgalomba. A vállalat céltudatosan megvált a hozamfokozók, az állatgyógyászati készítmények és végül a tápszerek gyártásától is.

A rendszerváltástól napjainkig

A rendszerváltással megnyílt a magyar piac a világ nagy gyógyszergyártói előtt. Az élesedő versennyel párhuzamosan az egyre szigorodó belföldi és külpiaci szabályozási környezethez való igazodás nemcsak új piacok szerzését, de a meglévők megtartását is nehezebbé tette. A vállalat belföldi pozíciójának  megtartása és külpiaci jelenlétének erősítése érdekében modernizálta kereskedelmi és marketingtevékenységét.

Az Egis 1991 végén alakult részvénytársasággá, majd két évvel később megvalósult alaptőke-emeléses  privatizációja. Egy évvel később az Egis megjelent a Budapesti Értéktőzsdén, ahol hamarosan a legkeresettebb részvény-kibocsátók egyikévé vált. A tőkeerős szakmai partner, az Egist korábban licencpartnerévé választó francia Servier gyógyszergyár 1995 decemberében vásárolta meg a részvények 51 százalékát. A Servier 2013-ban vált az Egis százszázalékos tulajdonosává.

 

(fotó: Fortepan)

(Forrás: Százéves az Egis. Az Egis Gyógyszergyár története. Budapest, 2013)

 

WarningAz Ön böngészője elavult. Ez megjelenítési hibákat okozhat. Kérjük váltson Internet Explorerről más böngészőre! Chrome || Firefox